2016. március 6., vasárnap

Prológus: Emma

  A fuvolapróbám későig elhúzódott, így nagyjából már tíz óra körül járhatott, mikor kivánszorogtam a buszmegállóba. A fülemben hangos zene szólt, ami a próbák után mindig teljesen más stílusú volt, mint amilyet én játszottam. Elterelte a figyelmem a feszültségtől, és az előadás közeledtétől. A busz hamarosan megérkezett, csak első ajtók nyitódtak ki. Jól tudtam ez mit jelent, és magamban imádkozni kezdtem, hogy legyen nálam némi pénz, vagy jegy. Lassított felvételben felmásztam rá, és a táskámban kezdtem turkálni. Előhalásztam a tárcám, ami teljesen üres volt, leszámítva pár elhasznált jegyet. Mély levegőt vettem, és remegő kézzel próbáltam bedugdosni a már ezelőtt kilyukasztott jegyet. A buszsofőr viszont észrevette a bénázásom.

- Kisasszony, azt a jegyet már használták. Ha nincs más jegye, vagy pénze, kénytelen leszek leszállítani - oktatott ki engem ellentmondás nem tűrő hangon.
 A tekintete mélyen belefúródott az enyémbe, úgy éreztem, hogy a vesémig is ellát. Tudta jól, hogy semmim sincsen, és én úgy gondoltam - talán csak dacból -, hogy élvezi a helyzetet.
- Ami azt illeti... Lehet, hogy van némi apró a táskámban... - dadogtam vörös arccal, és kapkodva a táskám alján kezdtem tapogatózni.

 Tudtam, hogy semmi sincs ott, de mégis egy őrültség hajtott, amit reménynek hívunk. A kezem remegett, annyira zavarban voltam, és persze ideges. Az egész helyzet rettentő kellemetlen volt, minden pillanat órának tűnt, a sofőr pedig végig türelmetlenül kopogtatott a kormányon ujjaival. Már épp tátotta volna a száját, hogy véget vessen a bénázásomnak és letessékeljen, mikor egy fiú hirtelen felállt a legelülső székről, és felszólalt.

- Mennyi pénz kell? - kérdezte kihúzva szőrmekabátja zsebéből a pénztárcáját.

 Furcsa látvány volt egy fiatal fiút hatalmas szőrmekabátban látni. Szőke haja a válla föléig ért, egyik oldalt a füle mögé fésülve, a másikon pedig a szemébe lógva. Fekete csőfarmert hordott hatalmas bőrbakanccsal.

- Igazán nem ké...
- A felét fizetem én, a másikat te - állt fel mellőle a lány, akivel eddig beszélgetett.